Alakul ez. Van ez az amerikai izé, na, hogy is hívják, az az izé a központi túlhatalom ellen, megvan!, szóval a csekkek és egyenlegek nálunk is működni látszanak, persze nem úgy, de mégis. A vitorlásszövetség mert egy unortodoxat lépni, mert civilként viselkedni és merte nem megválasztani az amúgy a pikszisből kiesni látszó komisszárt, aminek hála istennek lett is némi következménye:
Több szponzor, köztük az állami MVM is elfordult az MVSZ-től azt követően, hogy a szervezet májusi tisztújításán a küldöttek nem Gál András Levente korábbi elnököt, hanem Kollár Lajos érsebészprofesszort választották meg elnöknek
Elfordult? Helyes. Az a baj, hogy eddig oda volt fordulva. Mi a faszom érdeke lehet egy MVM-nek abban, hogy vitorlásszövetséget évi harmincmillióval támogasson? Hát a Paksi Atomerőműnek abban, hogy az Anna-bált támogassa? Eddig a polgárok inkább a fukusimai hasított atomot vették, de majd most, ha látják, hogy a dzsentrik és a wannabe-dzsentrik a hazai atomerőmű támogatásával ropják az úrhatnámot akkor szalad mindenki ész nélkül inkább a hazait venni? Magyar herékbe magyar áramot vezessenek, vagy mi van?
Élek a gyanúperrel, hogy a szóban forgó elfordulók valójában nem is azért delláztak eddig a vitorlásoknak, mert lett volna rá valamiféle koherens, a köz előtt is vállalható magyarázatuk, hanem azért, mert itt ez a feltörekvő ifjútörök, aki egészen jól pozicionáltnak tűnt Orbán seggében, így nem nagyon szerettek volna neki pláne koszlott harmincmillióért nemet mondani, mert sohse lehessen tudni, ám abban a pillanatban, amikor megszűnt annak a veszélye, hogy a döntéssel megsértenének egy lakájt le is rúgták magukról ezt a szponzorációs terhet, hogy csak úgy huppant. Istenem, de szörnyű, a jövőben nem fog lényegében véve közpénzekből vitorlázni a szövetség. Jó, tudom, pénz elköltetlen nem maradhat, lesz majd másik olyan, névleg civil szervezet, amelyik rácuppan egy másik, Orbánnál jól fekvő pártártány faszára és addig szopja, amíg az ki nem jár nekik ilyen, szemmel láthatóan apparátcsikok számára fenntartott pénzosztó helyektől néhány milliócskát, esetleg pimf tízmilliócskát. Csakhogy.
Csakhogy a leckéből az is megtanulható, hogy ezek az ártányok tipikusan nem adják ám magukat ingyen. Jobb esetben csak időnként kérnek egy-két apróságot, rosszabban elvárják, hogy a buliba az általuk kijárt mások pénzéért cserébe őket nem csak hogy vegyék be, hanem egyenesen vezérkanként. Egy civilnek pedig ott a lehetősége a szabad akarat érvényesítésére: elfogadja mindezt és engedelmesen letérdel a kiszemelt potentát elé, vagy inkább keres még másik három Ilcsi szépségszalont:
"A Porsche Hungaria (Audi), a Groupama Biztosító, a Microsoft, az Ilcsi Szépségszalon mellettünk maradt, s több új támogatót sikerült megnyerni a vitorlássport ügyének. Megkötött szerződésünk van a Laptop. hu-val, előrehaladott tárgyalások folynak a T-Systemmel, a Telekommal és a Strabaggal" - írta a lap szerint Kollár Lajos abban a levélben, amelyet a szövetség honlapján tettek közzé.
Mert a mítoszainkkal ellentétben igenis van szabad akarat, lehet másként dönteni, lehet azt mondani, hogy nem, nem kérjük Gál András Leventét, mert az tudottan egy olyan csomagkapcsolt akvizíció, amelyik már az elején, a díl megkötésekor is bűzlik, és lehet tudni, hogy olyasmikkel jár, amitől a civil szervezet igen könnyedén át fog lényegülni a hatalom kurvájává, és az rövid távon tűnhet előnyösnek, de már középtávon is felvet olyan hányingereket, amelyek talán a rövid távú mulatozás emlékeit is megkeseríti. Ez a speciálisan adaptál, magyarított csekkek és egyenlegek rendszere. Ha civilként leszopod a hatalmat egy csekkért, akkor borítékolható, hogy középtávon romlani fog az egyenleged. Szabad polgár vagy, civil, te döntesz. Persze a prostitúcióhoz az évtizedek során hozzászokottak úgyis azt fogják kántálni erre kórusban, hogy "de hát ezt másként nem lehet!", lásd az úgynevezett ellenzéki pártlapjainkat, akik a világ paksinál is atomszilárdabb rendjének gondolják azt, hogy Magyarországon lapot készíteni csak és kizárólag a mindenkori Orbánnál jól fekvő ártányok tején lehet, de egy szabad polgár tudja, hogy ez nincs így. Tudja, hogy ezzel szemben az van, hogy lehet másként, csak úgy nehezebb. Igen, tényleg strapás tíz Ilcsi szépségszalont felhajtani és sok-sok talpalással, aprómunkával, ésszel, kreativitással összeszedni azt, amit az ügyeletes ártány lazán odavet egy fínom dzsentri mozdulattal, de azt is tudja, hogy a pillanatnyi könnyebbségért később meg kell fizetni az árat. Lehet apránként tanulgatni a leckét: nincsen, nem létezik csekk egyenleg nélkül.